Mostanában téma volt a naplóvezetés, gondoltam én is leírom a szokásaimat.
Régóta vezetek naplót, különböző időszakokban különböző céllal.
Régen, még tizen-huszonéves koromban leginkább arra használtam, hogy az összes bánatomat, sérelmemet, önkritikámat, önmagam bántását leírtam,  Csupa bánatnapló volt. Aztán egyszer rájöttem, hogy mennyire káros ez rám nézve, hogy csak rosszat teszek magammal, mert hogy a gondolatainkkal teremtjük a valóságunkat, és ha én azokat a rossz dolgokat még jól be is vésem, papírra vésem, sokszor ismételgetve, hát akkor jól meg is nézhetem, hogy mit teremtek vele.
Fogtam hát a nagy bánatfüzeteket, és felvittem a Jakab-hegy tetejére, ahol szertartásosan tüzet raktam és elégettem őket.
Volt álomnaplós korszakom, amikor este lefekvéskor kértem álmot valamire, és ha felébredtem egy álomból, vagy reggel még szinte csukott szemmel – azonnal leírtam. Hiába éreztem, hogy “na erre biztos emlékezni fogok”, na ezt biztos nem felejtem el, tuti hogy nem emlékeztem, még a legszínesebb álmokra se. Érdekes, hogy abban a korszakban rengeteget álmodtam, és nagyon jelentőségteljeseket is.

Manapság más alaphelyzetből naplózom. Sose az aktuális események lejegyzése a célom, azt inkább a határidőnaplóba írom.
Egy ideje a reggeli félálomban, napi 3 oldal automatikus, cenzúrázatlan írás a technikám. 
Julia Cameron, A művész útja című könyvéből származik a technika, ami egy kreativitást fejlesztő könyv, kicsit túl amerikaias, de vannak benne jó ötletek és feladatok. Ebből a könyvből szinte csak ezt vettem át.

Az a lényeg, reggel, ahogy kinyitod a szemed, és még nem töltődtek be a napi teendők és gondok, írjál 3 oldalt. Legalább. Cenzúrázatlanul, nem olvassa el senki, neked se kell, csak ami jön. 
A kezdeti akadozás után, azt vettem észre, hogy mintha egy meditáció lenne, sok ötlet, felismerés előkerül a tudatalattiból.
Bármire használható, ez is lehet kicsit panaszkodó, volt amikor megterveztem a lakásom, a vaszatim, a munkahelyem kitaláltam, a vágyaimat leírtam, aztán persze az Access Consciousness kérdéseimet, és tisztításaimat is. Mostanában leginkább erre használom, fogok egy accesses eszközt, és azt kipörgetem.
Teremtek vele, kérdezek, kérdezek, kérek, napi 10 kérés, napindító kérdések, gondolatok egy-egy eszköz kapcsán, amit felhoznak, amiket aztán töröl töröl PPP. 
Bármi, nincs szabott téma, nincs kötelező, csak írni írni. Most már beépült a napi rutinomba, mint reggeli meditáció. Szinte más tudatállapotba kerülök sokszor, és ebből a más tudatállapotból jönnek az ötletek, felismerések, teremtések.
És egyre szebbek a naplóim is.