Néhány kérdés, tisztító mondat párkapcsolati témában. Hogy más nézőpontból lásd amit látsz.
Mit választanál inkább, hogy igazad legyen, vagy hogy boldog légy? Mi van, ha MINDEN csak egy érdekes nézőpont és nincs HELYES – HELYTELEN?
Hány ítéleted, elvárásod, megfelelés kényszered van magaddal szemben, amit kivetítettél a társadra?
Mi van, ha teljesen normális ami van?

Nemcsak az elménk szokik hozzá bizonyos érzelmekhez, hanem a testünk sejtjei is bizonyos, az érzelmekkel járó, kémiai anyagokhoz. Tehát, amikor meg akarjuk változtatni valamelyik szokásunkat, akkor meg kell változtatnunk az agyunk idegpályáit. Az a baj ilyenkor, hogy a testünk és a fizikai részünk, amely hozzászokott a korábbi működéshez, ellen fog állni, mert követeli a maga kémiai adagját.
Ez szó szerint egy kémiai függés….

A legendás házasságterapeuta Dr. John Gottman újdonsült házaspárokat vizsgált hat éven keresztül. Az összegyűjtött adatmennyiséggel Dr. Gottman két csoportra osztotta a házaspárokat: Mesterekre és Vesztesekre. A Mesterek boldog házasságban élnek, a Vesztesek általában elválnak, és szörnyű a kapcsolatuk. Mi a különbség hát Mesterek és Vesztesek között?

Minden párkapcsolatnak van egy bizonyos forgatókönyve. A vonzódástól, a rajongó, felhők felett repkedő rózsaszín szemüveges szakaszon keresztül – az egó harcokon át – a kölcsönös békekötésig, a közös cél és ÚT megtalálásáig. Bármennyire is szeretnénk megmaradni az első fázisban, az szinte lehetetlenség. Egyszerűen nem bírnánk ki.

A drámaháromszög  Dr. Steven Karpman Drámaháromszög elméletéből származik, melyet 1968-ban fejlesztett ki. Ez egy olyan modell, mely segít megérteni, hogyan ragadunk bele a kapcsolatainkba.
Lényegében, amikor benne vagy a háromszögben, az egod működik. A probléma, hogy legtöbbünk az életünk felét ebben a háromszögben tölti, és még csak nem is veszi észre. Ez úgy működik, hogy van a háromszögnek három sarka: az egyik az „áldozat”, a másik a „üldöző”, és a harmadik a „megmentő”

A társfüggőség oka egy olyan fejlődési trauma, melynek oka életünk első hat hónapjára vezethető vissza, és amely a szüleinkhez való biztonságos kötődés kialakulásával áll összefüggésben.
Ellentétpárja az intimitáskerülő (counterdependency). Ennek hátterében egy olyan fejlődési zavar áll, amelyen 6 hónapos korunktól 3 éves korunkig éltünk át, és amely a szüleinktől való leválással illetve az éntudat kialakulásával áll kapcsolatban.
dr. Barry K. Weinhold – dr. Janae B. Weinhold: Törj ki a társfüggőségből című könyve alapján