Lélekmelegítő

Odaadni másoknak csak azt tudjuk, amivel mi magunk is rendelkezünk. Ha van bennünk szeretet, akkor oda is adhatjuk. Ha nincs, akkor nincs mit adnunk.
——-♥——

Odaadhatom neked az én szeretetem, de ettől az én szeretetem nem lesz kevesebb. Sőt.
——-♥——-

Sokat vagyunk együtt, mégis mindenki szenved a magánytól.
(Albert Schweitzer)
——-♥——-

Minden rajtam szűrődik át, vagyis minél jobb vagyok, annál többet adhatok, Minél több a tudásom, annál többet kell átadnom. Minél jobban megértem a dolgokat, annál inkább képes leszek arra, hogy másokat tanítsak, és önmagamat a legszebb, legcsodálatosabb, legérzékenyebb emberi lénnyé varázsoljam.
——-♥——-

A szerető ember tudatában van szükségleteinek. Gondoskodó emberekre van szüksége, akik törődnek vele. Legalább egyvalakire, aki igazán látja és hallja őt. Néha egyetlen szó életet menthet.
——-♥——-
Mindig észben kell tartanod: az ösvény csupán egy ösvény, ha úgy érzed nem szabad rálépned, akkor semmilyen körülmények között sem szabad arra menned.
Ha szíved parancsára a választott utat járod, vagy otthagyod ezt az ösvényt, – a döntésednek félelemtől és ambíciótól mentesnek kell lennie.
——-♥——-

Találd meg önmagad, azt aki vagy, és légy aki vagy! Akkor egyszerűen csak létezned kell. Akkor másra fordíthatod azt a rengeteg energiát, amit abba öltél, hogy fenntartsd a látszatot.
——-♥——-
Létezem, vagyok, itt vagyok. Változom, én alakítom az életem, és ezt senki más nem teszi meg helyettem.
——-♥——-
Minden ember a maga korlátozott módján éli meg a szeretetet, és nem gondol arra, hogy fájó, konfliktusokkal és magánnyal teli életének köze lehet szeretetettel kapcsolatos tudásának hiányosságához.
——-♥——-
Elfogadni csak akkor tudunk valamit, ha alárendeljük neki magunkat. Hogy a szeretetnek átadhassuk magunkat, sebezhetővé kell válnunk.
——-♥——-
Legtöbbünk élete során idegen marad még azok számára is, akik őt a legjobban szeretik.
——-♥——-
A születés egyszemélyes világ, a halál szintén. E két legjelentősebb esemény közt ott van a könnyek magánya, a változásért vívott harcok, a döntés pillanatai. Ezek azok a helyzetek, amikor az ember pusztán önmagára hagyatkozhat, hiszen senki más nem értheti igazán a könnyeit, a küszködéseit, a döntései mögötti bonyolult okokat.
——-♥——-
Néha egyedül kell lennünk ahhoz, hogy a szó legteljesebb értelmében újra önmagunkra találjunk. Időre van szükségünk, hogy gondolkozzunk, eldolgozzuk az elvarratlan szálakat, felfedezzük a kuszaság mögötti értelmet.
——-♥——-
A szeretet olyan, mint a tükör. Ha szeretek valakit, ő a tükrömmé válik, én az ő tükre leszek, és egymás szeretetét visszasugározva meglátjuk a végtelent.
——-♥——-
A szeretet nem tárgy, nem árucikk, mely elcserélhető, megvehető, eladható, ráerőltethető valakire, vagy kikényszeríthető bárkiből. Kizárólag önként, feltétel nélkül adhatjuk oda.
A szeretetet nem lehet rabul ejteni, nem kötözhető meg. Kicsúszik a kezünk közül. Ha másfelé veszi az irányt, nincs a világon börtön, őrök, láncok, vagy akadályok, melyek akár egy pillanatra is feltartóztathatnák. Ha egy ember úgy dönt, hogy többé nem kíván együtt növekedni a szeretetben egy másikkal, a másik számtalan módon megkísérelheti őt visszatartani. De bármit tegyen is, a másik szeretete már elmúlt, és erőfeszítéseiért cserébe csupán üres testet kap. Szeretet nélkül, élettelenül.
——-♥——-
Szeretni ugyanis csak kitárt karokkal lehet. Kitárt karral hagynunk kell, hogy a szeretet szabadon járjon-keljen, kövesse a maga útját. Ha magunkhoz szorítjuk rá fogunk döbbenni, hogy már csak önmagunkat öleljük.
——-♥——-
A szeretet a bizalomban gyökerezik. Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is.                                                                           (Erik Fromm)
——-♥——-

Az érett szeretet mindent odaad, és semmit sem bár cserébe.
De semmit sem kér. Ha az ember nem vár el és nem kér semmit, akkor nem is lehet becsapni, vagy kiábrándítani. Fájdalom csak akkor keletkezik, ha a szeretet valamit elvár, netán követel.
——-♥——-
Az ember azért szeret, mert szeretni akar, mert ez örömet jelent számára, mert tudja, hogy fejlődése és önmaga megismerése ettől az élménytől függ.
——-♥——-
Elvárni valamit valakitől, csak mert jogunkban áll, egyenes út saját boldogtalanságunk felé. A másik csak azt tudja és fogja adni, amire képes, és nem azt, amit elvárunk tőle.
A szeretet ismerete és megtapasztalása minden embernél különböző. Minden ember a saját tempójában fejlődik, a rá jellemző módon, a maga idejében.
A szeretet minden embernél másként nyilvánul meg. Elvárni másoktól, hogy úgy szeressenek minket, ahogyan mi szeretjük őket, irreális.
——-♥——-
A szeretet a jelenben él. Az emberek nagy része a múlton mereng, vagy teljesen elmerült a jövő tervezgetésében.
——-♥——-
Minden tanulás végső célja a változás. Ez három szakaszra tagolható:
1.     Önmagunkkal való elégedetlenség – üresség, vagy valamiféle hiány érzése.
2.     Döntés – megváltozunk annak érdekében, hogy betöltsük az űrt, illetve a hiányt.
3.     Tudatos elkötelezettség a fejlődés és változás mellett. Azaz egy, a változásra irányuló szándékos cselekedet.
——-♥——-
A szabad ember még a legsötétebb börtönben is szabad. A kétségbeesett emberek többségének kevés ismerete, és még kevesebb akarata van ahhoz, hogy javítson a helyzetén.
——-♥——-
Szeretek, mert szeretnem kell, mert szeretni akarok. Önmagam miatt szeretek, nem másokért. Azért az örömért, amit a szeretet nekem ad, és – esetenként – azért az örömért is, amit másoknak szerez. Ha ők ebben megerősítenek engem, az nagyon jólesik, ha nem úgy is jó, hiszen mindenképpen szeretni jó, és szeretni akarok.
——-♥——-
„Te meg én voltaképp egyek vagyunk. Együtt szenvedünk, együtt létezünk, és szüntelenül újrateremtjük egymást.”
(Thailard de Chardin)
——-♥——-
Az ember lényege és a szeretet egy és ugyanaz. Bármelyik felfedezése mindkettő megvalósulását jelenti.
——-♥——-
Ahogyan és amilyen mértékben szeretjük önmagunkat, úgy leszünk képesek másokat is szeretni.
——-♥——-
„A világról bennünk élő kép, meglehetősen merev. Véletlenül vagy szándékosan megerősített asszociációk láncolatának lenyomata. S azt hisszük, hogy ez a lenyomat a valóság.”
(Thimothy Leary)
——-♥——-
„Nem tudom, hogy ki – vagy mi – tette fel a kérdést, azt sem tudom, hogy mikor. Arra sem emlékszem válaszoltam-e rá. De azt tudom, hogy valamikor valakinek vagy valaminek igent mondtam, és attól a pillatattól kezdve, biztos voltam benne, hogy a létnek van értelme, és hogy az életemnek a lemondáson keresztül célja van.”
(Dag Hammarskjöld)
——-♥——-
„A szeretet az a folyamat, amelynek során visszavezetjük magunkat önmagunkhoz.”
(Exupery)
——-♥——-
Ha egy szerelmi kapcsolat nem visz közelebb önmagamhoz, ha ebben a kapcsolatban nem segítem közelebb a társamat önmagához, akkor ez a szerelem – tűnjék bármilyen biztosnak és szenvedélyesnek – nem lehet igazi.
Az igazi szeretet ugyanis elkötelezettség a folyamatos változás és gazdagodás mellett. Ha ez a folyamat megtorpan, a szeretet unalmassá, közömbössé bálik, és elkerülhetetlenül sorvadásnak indul.
——-♥——-
Egy igazi kapcsolat az egyén számára óriási felelősséggel jár. A felelősség tudata riasztó lehet, ezért is félnek sokan az igazán mély kapcsolattól.
——-♥——-
A felelős szeretet mindig kifejezésre törekszik. A szeretet mindig kommunikáció. Az ember felelős azért, hogy kimutassa örömét, és ugyanúgy bánatát is, vagy magányát is a világnak. Felelősségteljesen meg kell mutatnunk magunkat.
(A néma gyereknek az anyja sem látja a fától az erdőt.)
Ne várjuk el, hogy mások kitalálják gondolatainkat!
Igazán sose tudjuk megérteni a másikat.
——-♥——-
Ha a szerető ember a másik (változásának) útjában áll, akkor már nem szeret többé.
——-♥——-
A remény létfontosságú az ember számára, hiszen nélküle nincs bátorsága élni.
——-♥——-
A szeretet figyelmes. A szeretet meghallja másikat, meghallja örömujjongását és segélykiáltását is.
A szeretet megérint, becézget. E fizikai megnyilvánulások szükségesek a boldogsághoz, a növekedéshez és a fejlődéshez.
——-♥——-
Letéríteni egy embert a maga útjáról annyit jelent, hogy saját utunkra kényszerítjük, mely soha nem lesz igazán jó neki, és nem erősíteni fogja, hanem legyengíteni.
——-♥——-
„A gyöngék kegyetlenek.
Gyöngédségre csak az igazán erősek képesek.”
(Leo Rosten)
——-♥——-
A szeretet csak akkor adhat és fogadhat el igazán, ha sebezhetővé teszi önmagát. De ha felfedi sebezhetőségét, könnyen előfordulhat, hogy félreértik és kihasználják.
Ha viszont lénye egy részét védekezésképp magába zárja, akkor nem kaphat teljes értékű szeretetet.
——-♥——-
Minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő.
——-♥——-
„Életünkben a legemberibb dolog, amit tehetünk, hogy megtanuljuk kifejezni legőszin- tébb érzéseinket és meggyőződéseinket, és vállaljuk értük a következményeket. Ez sebezhetővé tesz bennünket. Sebezhetőségünk az egyetlen, amit az embereknek adhatunk.
(William du Bay)
——-♥——-
– Az ember legfőbb feladata, hogy érvényre juttassa igazi énjét.
– Ugyanilyen fontos, hogy segítsen másoknak megerősödni, és önmaguk egyediségét a lehető legtökéletesebben kifejezni.
– Mindezt leginkább úgy érheti el, ha társainak lehetővé teszi, hogy kimutassák érzelmeiket, kifejezzék vágyaikat, és megosszák álmaikat.
– Példát kell mutatnia. Az emberiesség példáját.
– Meg kell tudnia bocsátania önmagának, amiért nem tökéletes.
– Egyetlen embert sem szabad elutasítania. Fel kell ismernie, hogy valamilyen módon Ő is része a másik embernek, és ha őt elutasítja, önmagát utasítja e.
– Ha pedig őt magát utasítja el valaki, nem szabad riadtan, csalódottan, sértődötten vagy haragosan visszahúzódnia. Ne hibáztassa a másikat. Lehet, hogy az egyszerűen nem állt készen arra, hogy elfogadja, amit felajánlottak neki.
——-♥——-

Ez az a Lélekmelegítő, amivel egyszer vigasztaltam magam

IDÉZETEK GONDA ISTVÁN ÉS ILLÉS CSILLA:

A SZÉPSÉG SZIMFÓNIÁJA CÍMŰ MŰVÉBŐL

§ A kiegyensúlyozott hölgy szépséges visszafogottságával hirdeti az Örök Mértéket.

§ Ha a nő önmagában a nőiséget tartja legfőbb kincsének, akkor a férfi teremtőereje eget-földet képes lesz megmozgatni, és az egész társadalom fejlődésnek indul.

§ Mindaz, amit egy nő nem old meg az édesapjával, visszaköszön a férjéhez való viszonyát illetően a házasságában.

§ A szeretett férfi iránti szolgálat a gyenge pontunk.

§ Az Isteni Világgal tudatosan kapcsolatot tartó férfit szolgáló nő fizikailag folyamatosan szépül és lelkileg emelkedik.

§ Az édesapjával való esetleges konfliktusait egy nő egy nívós férj szolgálata által válthatja meg.

§ A földiséget szimbolizáló nő csak egy számára tiszteletre méltó, az Égi minőséget képviselő férfi segítségével emelkedhet szellemileg, s juthat közelebb Istenhez, s az Ő Rendjéhez.

§ A nő férfiba vetett hite a szemében tükröződik. Annak a nőnek a holdudvarába, akiben megszületett a vágy a férfi szolgálatára, nem léphet be nála fiatalabb vagy alacsonyabb partner. Sem szellemi láthatár dolgában szűkösebb.

………………………… ………………………… ……………………

§ Minden ember annyira méltóságteljes, az Isteni felragyogott tudatában.

§ A legnagyobb belső sugárzással az bír, rátalált az Egyre, az Isteni Rend szerint valóra.

§ Egy nő akkor menekül a külvilágba tennivalókért, ha nem leli örömét abban, ami nemi szerepéből adódóan neki rendeltetett.

§ A szellemi férfi a nőt testén túl, látja, ezért megemelkedett férfi a testtel kecsegtető csapdába nem lép bele. Boldogok csak azzal a társsal lehetünk, akiért mindenünket odaadnánk.

§ A szeretet melegsége, s ezzel a gyönyörképessé

 

ge olyan mértékben él minden nőben, amennyire párkapcsolatában egy nívós férfi közel emeli őt Istenhez.

§ A nő a férfitól való elfordulásával nemcsak fulladt, acélkemény nő; mivel előrelépést csak egy nívós férfi iránti szerelme jelentene; visszafelé hanyatlik. Mivel ő maga képtelen önfeláldozóan szeretni, azt keresi, aki majd őt imádja.

§ Semmi sem véletlen, legfeljebb tudatunk szűkösebb annál, hogy az összefüggéseket átlássuk.

§ Az örök asszonyi szerelem titka: igényes férfit választani. Nem elégedni meg kevesebbel, mint a Teremtő tervét szolgáló Hőssel. S míg lovagja rá nem talál, szeretetteljesen szemlélődjék a nő és várjon. A nő valódi szárnyaló szerelmet csak a nála szellemileg erősebb, önmaga erejére talált férfitól remélhet.

§ Az a nő, aki méltóságteljes hölggyé kíván válni, múzsaként szárnyalni segíti a férfit. Föl, föl, Isten közelébe!

§ Minden, a láthatóban lezajló esemény puszta reprodukciója annak, ami szellemi szinten, a láthatatlanban már eldőlt.

§ A szerénység egyenes arányban áll azzal, amennyire Isten már felébredt a lelkünkben.

§ A nő, aki igazán szeret, nem birtokolni kívánja a férfit. Ennek biztos jele, hogy noha szerelmes belé, mégsem féltékeny rá. A féltékenység biztos jel arra, hogy nem vagyunk szerelmesek, ki vagyunk billenve a Világrendből.

§ Az Örök Törvény mindannyinkban ott él lenyomatként. Minden férfi, mondjon bármit is, vágyik arra, hogy a nő felnézzen rá és tisztelje.

§ Ha a nő arra vágyik, hogy a férfi szeresse őt, akkor először neki kell megszeretnie a Hölgyet önmagában. A holdas és vénuszi értékekre törekedve. Az a nő, aki nem szereti nőként önmagát, nem képes szolgálni a férfit.

………………………… ………………………… …………………..

§ Mindegy, hogy mi mindent vállalt a nő napközben, az ő ideje akkor jön el, amikor az élet küzdelmeiből a férfi hazatér. A nőnek a nappal csak előjáték a napnyugtához.
A nő a Hold.
A Hold az este, az éjszaka.
A Hold a konyha, az étkező és a hálószoba.
A férfi a Nap.
A Nap a nappal.
A Nap a nappali szoba.
Lehet bármily aktív a nő napközben, ha este nem teljesíti női feladatait; békés légkör, finom
vacsora, meghallgatás, kívánatosság -, akkor azon a napon gyakorlatilag nem tett semmit magasabb szempontból önmaga lelki fejlődéséért.

§ A férfi hasonlóképpen nem lép előre, ha hárítja a napfelkeltét, ha délelőtt sokáig alszik. A férfi a szellem lámpása. Amint a nap lenyugszik, a férfi is visszavonulhat föltöltődni.

§ Minél kevésbé jelenti a Mindent a férfi, a nőnek mennyiségileg annál több csatorna szükséges a pangó energiák levezetésére: mivel a lélekben nem mozdul semmi a szeretet irányába, a nő sürgeti, hogy kívül történjék már valami.

§ A nő elragadó bájával és lelki tudja többre sarkallni a férfit. A vénuszi mellett mindig derülátó férfit találunk.

§ Az örök szerelem a férfi szelleméért lángol. Kiolthatatlan, mert valójában nem más, mint a nő Istenért való lelkesedése. A szenvedély, amely a testért vagy az anyagiért lobban fel, hamar kihunyó minőség. A testbe való belefeledkezés lehúz és beszűkít. A szellemért való lángolás fölemel és kiteljesít. A nő egyetlen férfi iránt megnyílva átélheti Teljességet.

§ A nő csak az iránt a férfi iránt szerelmet, aki megvalósultságát tekintve az ő következő lépcsőfoka, aki mutatja a többé váláshoz vezető utat. Minden más a birtokló szenvedély csapdája.

§ A lelkileg összekapcsolódott férfinak és nőnek szükségtelen cukrászdákat látogatnia. Akinek édes a másik, az nem kíván se süteményt, se csokoládét.

§ Ha egy nő színvonalas férfit szeretne bevonzani életébe, előbb neki kell áldoznia a nőiség
oltárán. Minden olyan gondolat, érzés vagy tevékenység, amely őt maszkulinabbá teszi, csökkenti a belépésre váró férfi szellemi nívóját. Ám ha a nő átadja magát ártatlan, természetes szépségének, a férfi erőteljes és határozott lesz. Így egészítik ki egymást.

§ Minden emberi kapcsolatunk közül a legintenzívebb visszajelzés arról, mire értékeljük magunkat. Ahhoz, hogy tudjuk, kire van szükségünk, először saját lényünket szükséges a
maga teljességében megismernünk; ez a hosszú távú boldogság titka.

§ Ahhoz, hogy egy nívós partner belépjen életünkbe, először nekünk kell eredeti, a megalkuvást önmagához méltatlannak tartó Énünkhöz visszatalálni. Ha ez sikerül, ismét kitárul a világ számunkra, és az élet kínálni kezdi gyönyörűségeit.

§ Kiállni önmagunkért annyit jelent, mint megharcolni a nemi szerepünkből következő értékekért.

§ A női lét örömeiben élő nőt nem húzza le az anyag. A férfi szolgálata a nő pupilláinak misztikus mélységet és különös csillogást kölcsönöz, mert az áldozathozatal mindig tudati emelkedéssel jár. Az a nő, aki megnyitja szívét egy érett, küzdeni képes férfinak, a Teremtő előtt is megnyitja lelkét. A szépség nem más, mint Isten visszfénye bennünk.

§ Egyetlen nő sem szabadabb, mint az, aki a Természet Rendje szerint egy férfi mellett megtalálja a lelki beteljesülést. Egyetlen nő sem él nagyobb rabságban, mint az, amelyik azt hiszi, hogy a férfitól való függetlenség az ő kiteljesedése.

§ Nemes férfi hiányában a nő körül akár tömegesen donghatnak a fajsúlytalan hímek, ő legbelül mégis magányosnak érzi magát.

§ Az értékes férfival véget nem érő szárnyalás az élet. A szellemileg fel nem ébredt partner mellett monoton a lét, ezernyi, látszólag izgalmas pótcselekvés ellenére is a depresszió érzése lengi körül folyamatosan a nő lelkét.

§ A nőnek kötelessége szépnek és vonzónak lennie ahhoz, hogy hiánytalanul betölthesse Isten által előírt hivatását.

………………………… ………………………… …………………..
—————————— —————————— —————————— —————————— ———————

§ Amíg nem lép be az eszményi férfi, a nő a maga ura kell, hogy legyen, különben szétszórja női értékeit, és így energetikailag kiszolgáltatottá válik.

§ Ha a nő nem tartja be a Kozmikus Szabályokat életében, és saját női méltósága által nem tudja megteremteni erőegyensúlyát, akkor szükségszerűen szexuális megszállottsággal próbál energiát nyerni partnerétől. Az a férfi azonban, aki a lecsupaszított testiségre kapható, szintén nem a Rend értelmében szervezi életét. Ha két ilyen, a Teremtő Energiájából alig részesülő ember létesít nemi kapcsolatot, egymástól szinte versengve szívják az energiát. Az őrjöngő szenvedély mindig energiahiányon alapul. Az ilyen együttléteket végtelen kimerültség és kiüresedettség követi.

§ Két egymásra hangolódott szív testi szinten összesimulással teljesedik ki. A körkörös szeretetáramlásban lelkünk belesimul a Teljességbe.A férfi mellett átélhető, s mindent átható
biztonságérzetben csak annak a nőnek lehet része, aki elég erős ahhoz, hogy fel merje vállalni Isten előtti védtelenségét.

§ A nő a szerelem érzése által válik a férfi múzsájává. A szerelmet nem ismerő asszony nem inspirálja a férfit. A puszta létezésével; a láthatatlanban magasabb rezgésszámával; szinte megbénítja, tehetetlenné teszi párját. A férfi mellette folyamatos kisebbrendűségi érzéssel küzd.A társában szerelemre nem talált nő nihilbe sodorja a kapcsolatot kezdettől testi vonzásra építő férfit.

§ Alacsonyabb szintű férfiért nem lehet áldozatot hozni, mert nő szerelmet csak a nála megvalósultabb társ iránt érezhet.

§ Amikor szívünk belesimulna az érzelmi kiteljesedést kínáló helyzetbe, de a fejünk ellentmond neki, mert azt ismételgeti, hogy mérhetően rosszul fogunk járni, ez a megtorpanás a másik formája a lelki visszafejlődésnek. Csak ha a szívünkre hallgatunk, akkor lehetünk boldogok.
A megfelelni vágyás, valakinek az elvárásaihoz való igazodás csak akkor építő, ha az, akinek elismerését szeretnénk kivívni, megvalósultabb nálunk, és a Rendet képviseli. Isten Törvényét.

§ Ha életünkben az olyan vigasztaló pótcselekvések, mint a falánkság, dohányzás, édességfalás, vásárlási láz, alkoholizálás, Internet- és mobiltelefon-függőség, játékszenvedély, stb. és az állandó bizonyítási vágy fokozatosan elmaradnak; nem szaporodnak és nem cserélődnek ki egymás által -, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az életfeladatunknak megfelelő helyre kerültünk.

§ A megbocsátás adományát csak abban az esetben tudjuk gyakorolni, ha emberileg fejlettebbek vagyunk a másiknál, azaz már átégtünk azon az életpróbán, amelyet ő most tanulandó feladatként éppen átél.

§ Belső eleganciára a nő csak mélyen gondolkodó férfi mellett tehet szert. A felszínes, a látványvilágon túl nem látó, a világban pusztán nézelődő férfi mellett csak a külső eleganciára nyílhat esély.

§ Az egyetlen hatékonysággal bíró szépségrecept így hangzik: angyali türelemmel várd ki álmaid lovagját, és hódolj be neki teljes lényeddel. Az élet; Rend. Aki meg akarja ismerni létének értelmét, annak először a Rendet kell tudatába és szívébe beengednie. Afelé fordulni jószívűen, aki tudatunkat képes kitágítani a Rendre; a lélek feltámadása.

§ A nő feladata, hogy múzsai bájával a kialakult rutinjánál magasabb rendű minőségre, szellemi eredetiségre inspirálja a férfit. A középszerűen gondolkodó nő erre képtelen. A nőnek hinnie kell a férfi erejében ahhoz, hogy múzsájává szegődjön. Minél kifinomultabb lelkületű egy hölgy lénye, annál teljesebb örömforrás a férfi számára.

§ Ha egy nő megemelkedett férfira vágyik, szeretetképességének mértéke dönti el, realizálódhat-e a kapcsolat egy, az Egyetemes Bölcsesség szerint élő férfival.

§ A lelki evolúció szempontjából a nő legfőbb célja, hogy minél magasabb megvalósultság szinten minél vonzóbb szépség váljék belőle.

§ A számos próbán átégett asszony szebbnek találja a világot, mint az, aki örökösen kikímélte magát. Következésképp kevesebbet zsémbelődik, és gyakrabban mosolyog szívből.

§ Minden házasságban az összekapcsolódás pillanatától a férfi fejlettsége kezdi meghatározni a nő további szépségét.

§ A szellemi férfi materiális nívókeresését folyamatosan fejlődő emberi minősége teszi megalapozottá. Nem lépi túl egyéni szükségleteit. csak ami létezéséhez elengedhetetlen, azt vonja be életébe, de azt a mennyiségileg keveset; kiváló minőségben. Elsősorban párkapcsolatára igényes. Az egyetlen nő, akihez életét köti, a legodaadóbb legyen, amilyet csak férfiúi megvalósultságával bevonzani képes. Amíg a minőségi nőt nem találja meg, inkább egyedül él és tovább keres. Lelkében és szellemében szabad marad. Hű Istenhez.

§ Az ember csak addig teheti azt, amit akar, amíg a Rendnek megfelelően él. A Kozmoszban minden körülmények között végül a Teremtő akarata érvényesül. Az emberi szabadság abban áll, hogy eldönthetjük: mi is azt akarjuk-e, ami számunkra elő van írva, vagy öntörvényűsködni kezdünk.

§ Ha a Törvénnyel szembefordulunk, az fájdalmas következményeket von maga után. Az ember szabadon cselekedhet, de a következmények meghatározottak. A Rendből való kilépés, az öntörvényűség két legelterjedtebb formája, hogy hátat fordítunk a nemi szerepünkből következő kihívásoknak, illetve, hogy több anyagit kívánunk, mint amennyi a szükséglet szerint járna nekünk.

§ Az Istenire vágyni; függetlenség. A matériára vágyni; függőség.

§ Örömöt csak abban a hivatásban találunk, amely a Törvény szerint fejlettségi szintünknek megfelelő. Aki nem szereti azt a tevékenységet, amivel a kenyerét keresi, az bizonyosan nincs a helyén, s a Teremtő életenergiájából nem részesül. A nő, aki olyan férfi mellett él, akit fáraszt a hivatása, hamarosan szellemi és lelki nihilben találja magát.

§ Minden nő értékét a mellette álló férfi nívója mutatja meg.

§ Minden szerelmet érző férfi titkon vágyik a testi visszautasításra, hogy újabb és újabb csatákban mérhesse fel a nő feletti hódító erejét. Lassan bevenni a várat, és közben ellenállásba ütközni. Lassan kiélvezni az édes megadást.Az alárendeződő helyzet a nő lelki szirmot bontásának záloga, a hölggyé érés alapja.

§ Az önfeláldozás nem a személyiségünk, hanem az önzésünk feláldozása. A valódi szeretet az, amikor azért szeretünk, mert szeretni nekünk jó.Az önfeláldozás az, ami a nőt gyönyörűvé varázsolja. A részletekre odafigyelő nő úgy alakítja életét, hogy társának tükörképe legyen. A férfi rezdüléseire való odafigyelés egy életre szóló feladat.

§ A nő, aki nem ismeri, hogyan hangsúlyozhatja testének előnyös pontjait, s miként rejtheti el esetleges hátrányait, biztos, hogy önmaga benső világáról sem valódi képet dédelget. A test a lélek színpada. Aki fizikai valóját analógiás gondolkodással képes szemlélni, az folyamatosan tudatosíthatja, mi zajlik lelkében és tudattalanjában. Rálát, hogy milyen ember ő valójában.

………………………… ………………………… …………………..

§ Ha a férfi kimagasló szellemiséggé fejlődik, a spirituális szépség átsugárzik rajta, s testi arányai is nagyságot sugallnak.

§ A mély; a lelkiség dimenziója. A magas; a szellem terjedési iránya.

§ Azok az emberek, akik emberi próbáikon átégve mélységes tapasztalatokra tettek szert, s ezáltal szeretetképességükben fejlődtek, megértők és elfogadóak lettek.Ők Isten kiválasztottjai, hogy az emberiség példaképévé emelkedjenek. Ők azok, akiknek már nem szükséges fizikai trón ahhoz, hogy szellemi előjárókként éljenek közöttünk.

§ A lelki nagyság jele a sugárzó tekintet és az optimista nyitottság az emberi mélységekre.A lelki ember puszta lényével jobbá avatja környezetét.A szemei és nem egyéb földi hívságai azok, amik vonzzák a tekintetet. Egy hercegnő értékű nőnek sohasem a keblét vagy a tomporát veszi észre az ember. Ahhoz, hogy egy nő öltözködésével ne legyen kihívó, hogy ruhatára fő darabjai ne a szűk miniszoknyák és a merész dekoltázst mutató topok legyenek, először el kell érkeznie abba a fejlettségi állapotba, hogy ráébredjen: szemeiben csillognak kincsei.

§ Az élet olyan lehetőség a fejlődésre, amely mindenkinek megadatik. Ha emelkedünk, mert önmagunk fizikai szintű érdekéről lemondva áldozatokat hozunk, akkor a következő percben, illetve a következő létbe lépésnél a jótettek fényessége fog kísérni bennünket. Amennyiben egyéni érdekeinket embertársaink fejlődésének rovására is kierőszakoljuk, a következő percben, illetve a következő létbe lépéskor e sötétség következményét kell viselnünk.

§ A nő nem akkor boldog, ha független, miként az emancipáció követői gondolják. Hiszen boldogságot nem találhat akkor, ha anyagilag és testileg lehatárolódik a férfiról.

§ Szabadnak az a hölgy mondhatja magát, akinek sikerült a külvilági csillogás vonzása alól felszabadulnia, azaz lemondani önálló napszerű hatalmáról. A Rend értelmében sötétségben csak akkor nem marad, ha engedi egy nála megvalósultabb férfinak, hogy az szelleme fényével, Napjával bearanyozza az ő hölgyi létét.

§ Minden hölgy lelke fölszabadul, akit átmelegít a férfi Napja, szelleme egy életen keresztül.

§ Minden szép nő előző inkarnációjában a szerelem vagy egyéni csillogás dilemmájában eljutott a lényegig: a lélek szavára hallgatott. Szíve hangját követte, és ahhoz a férfihoz simult, aki iránt szerelme felébredt. Ezért a boldogságért semmi földi ár nem volt elég nagy.

………………………… ………………………… …………………..

§ Az életünkben minden életterület harmóniája azon múlik, hogy a nemünket illetően mennyire valósítottuk meg a Rendet tudatunkban és lelkünkben.

§ A Törvény ismeretében nem elégedhetünk meg kevesebbel, csak azzal a társsal, aki iránt ki nem hunyó szerelmi lelkesedésünk folyamatos emberi fejlődésre késztet.

§ Két lélek találkozása; szerelem örökké.

§ Két test egymásba kapaszkodása szellemi és lelki távlatok nélkül; szenvedély, amely szükségszerűen kihuny.

§ A boldog embernek nincs kínzó szeretetéhsége, mert Isteni Energiával töltött. Mitől? Attól, hogy képes a valóságot olyanná formálni, mint ahogyan legszebb álmaiban megjelenik.

§ Az öregedéstől csak az a nő fél, öregebbnek és nem érettebbnek csak az érzi magát, aki lelkileg nincs benne az életben. Beéri a póttal, mert elhiteti magával, hogy a valódit nem kaphatja meg. Minden megalkuvásra épülő kapcsolat; öregít. A plasztikai sebészet és a szépségszalonok alkalmazottai akkor válnak egy nő életének központi szereplőivé, ha a nő félelmében az egyedülléttől nem várja ki az eszményi férfit. Ha belemegy a testiségre lecsupaszított kapcsolatba, mert az ölelés, babusgatás hiányzik, és nem az Ő érintése, az Ő simogatása.

§ Tudatilag mindenki olyan korú, amennyi napot, hónapot, évet a lelke igénye szerint élt. Ha a külső, hivatalos életkor és a belső megélés időtartama különbözik, az üresen tovatűnt napok, hónapok, évek képezik boldogtalanságunk mértékét.

§ Minél több időt éltünk a szívünk szavára hallgatva, annál érettebb és kiteljesedettebb a lelkünk.

§ Mivel az emberek többsége nem azzal él párkapcsolatban, akit valóban szeretni tudna, és nem azt a hivatást végzi, amihez kedvet érezne, a civilizáció egy nagy, vigaszt ígérő játszótér, ahol a pénz a csörgő, a felhalmozott birtoktárgyaink a játékszerek.

§ Mindennap tudatosan tenni kell azért, hogy a nemi szerepnek megfelelő viselkedésminta belülről fakadó igénnyé váljék.

§ A nő, aki nem szenteli magát a férfinak, mert nem hisz a férfi mellett átélhető szépülésben és belső békességben, aki nem hálás azért, amit kap, nem érdemli meg a nemes gondolkodású férfit.

§ Az emberi lét értelme, hogy az anyagi világba történő leszületésünk után elragadtatott lelkesedéssel adjuk át magunkat mindannak, amivel életfeladatunk szerint most kapcsolatba kell kerülnünk.

§ Csak az tud szerelembe esni egy ember iránt, aki magába az életbe szerelmes.

§ Az égi trónus építése a lélek emelkedése.A földi kirakatélet a lélek süllyedése.

§ Ha egy nő hölgyként fejlődik, s szíve minden dobbanásával színvonalas férfira vágyik, akkor a nemes férfi be fog lépni az életébe. Ha azonban először fizikailag akar magáénak tudni valakit, s tudatilag-lelkileg nem készül fel a hölgyi odaadó szerepre, akkor egy lehúzó partner mellett fog gyötrődni a beszorítottságtól.

§ A minőségi eredmény nem előzheti meg az áldozatvállalást. Áldozatvállalás nélkül csak a megalkuvás megszégyenítő színvonaltalansága következhet.

§ A legnagyobb szabadságfok, ha azt valósítjuk meg folyamatos anyagi lemondással, amit életfeladatként leszületésünk előtt felvállaltunk.

§ A férfi Isten iránt érzett elragadtatása által kerülhet a Legfelső Élmény állapotába. A nőt az Egységélménybe a Legfelső Élmény állapotában élő férfi iránt érzett szerelme röpíti.

§ A férfiharmónia egyedüli kulcsa, ha a teremtés koronája a Teremtő iránt érzett megemelkedettségének hőjével épít szerelmet egy, az Isteni Szépséget hordozó hölgy köré. Anélkül, hogy egy megemelkedett férfi rátalálna, egyetlen nő sem ismerheti a szerelmet és a beteljesülést.

§ A szerelem Isteni Kiteljesedettségében elengedetté válunk. Biztosan szívszerelemben élünk, ha elengedjük kis-énünk vágyait, hatalmi pozíciónkat, anyagi többletünket. A fizikai szem számára úgy tűnik, lefelé tartunk, pedig valójában Isteni-énünk segítségével elindultunk fölfelé.
Az ember Örök vágya a Teljesség átélése. A világ ezernyi látszatmegoldást kínál,de legbelül mindannyian tudjuk,hogy csak egyetlen Igaz Út létezik. A lejárat fölfelé: a Szerelem. A Szerelem a Megváltás.